Add el a lelked - 11.

Sziasztok!
Elkészültem a következő fejezettel, de ez... Hű csajok, ez nem volt egy egyszerű menet. Az eredeti szerző is nagyon szépen próbálta megfogalmazni, bár a magyarhoz képest az angol lényegesen korlátoltabb azért ebben, de még így is nehéz volt. Ráadásul ez eddig a leghosszabb fejezet. Megszenvedtem vele, de remélem tetszeni fog nektek.
 Szerintem nagyon jó rész. És nem véletlen lett ilyen hosszú...;)
Hamarosan hozom a WTTS-t is.
 Addig is jó szórakozást ehhez. :) 
Puszi&Pacsi






11. Folytasd a táncot


Miközben biztonságban ült az ágyon, Adam karjának ölelésében, mindenre tudott koncentrálni maga körül csak épp a filmre nem. Aprónak érezte magát Adam erős karjainak ölelésében. Teste jobb oldala, Adam bal oldalának simult. Csak a válluk és a csípőjük ért össze – de érezte a testéből áradó meleget, és ha nagyon fülelt még a szívverését is hallotta. Karja, ami Adam oldala mentén volt, a hasán pihent és lágyan játszadozott a vékony szövettel – addig sem gondolkodik túl sokat.

Minél inkább erre a pillanatra koncentrált, annál inkább észre vette, milyen jó érzés, hogy egy ilyen valaki öleli. Ezelőtt még sohasem tapasztalta ezt a fajta csendes kényelmet, mikor ő tartott ugyan így egy lányt, vagy csak mikor Tommal támaszkodtak egymásnak valami filmet bámulva – nem, ez a pillanat úgy érezte… valamilyen okból különleges.

Kíváncsi barna szemei a másik férfi irányába pillantottak. Az arca fénypontjait és árnyékait nézte, amiket a televízió vetített rá az ággyal szembeni falról. Szemei lustán meredtek a műsorra. Olyan távolinak és annyira elégedettnek nézett ki – talán ez volt minden, amit akart. Mindig mondta, hogy mennyire felnéz rá és milyen sokra tartja Billt, de őszintén sosem hitt neki igazán – egészen addig, amíg a német énekes fel nem adta a küzdelmet és meg nem engedte, hogy egy kicsit többet kapjon belőle. Adam teljesen idegen volt neki, mégis úgy bánt vele, mintha ismerte volna őt egész életében.

Mikor a tiszta kék szempár felé fordult, csak hogy találkozzon az övéve, Bill szíve kihagyott egy ütemet. Nem akarta bámulni őt – de nem tehetett róla. Egyetlen nap alatt ez az ember olyan érzéseket idézett elő benne, amik teljesen idegenek voltak – tényleg tudna szeretni egy férfit? Csak ez olyan furcsa volt… Férfiaknak nem szabadna férfiakat szeretnie. Mindig ezt mondta, és most, mégis valami furcsán érthetetlen 'alternatív szerelem' lebegett a szemei előtt. Igen, most úgy gondolta, hogy a szerelem számos formában jöhet, és a nemek nem mindig számítanak.

Bill ajkai szétnyíltak, mintha mondani akarna valamit – de nem volt szó, ami illett volna a pillanathoz. Kérdezni akart valamit, csak hogy enyhítse a kettejük között épülő feszültséget, de a szavai most teljesen cserben hagyták – és ezt pont ő mondja, mikor általában olyan bőbeszédű. Tekintete lassan kúszott lejjebb a másik arcának izzó vonalain – a kerek arccsont mentén le az állkapcsára és a telt, szeplős ajkaira, amik épp annyira voltak szétnyílva, mint a sajátja. Az arcuk olyan közel volt már egymáshoz, hogy az orruk majdnem súrolta a másikét, és csak egy kicsit kellett volna előre dőlniük, hogy az ajkuk újra találkozhasson egymással a bűvös éjszaka után először.

Egy része akarta – csak hogy lássa milyen volt, de a lelke mélyén annyira, de annyira bizonytalan volt. Mi van, ha megteszi, és végre megtalálja azt a darabot, ami már annyira hiányzott a szívéből?  Mi van, ha megteszi, és végül többet akar majd ennél az egy találkozásnál? Vajon tudna továbbra is hazudni? Tudna továbbra is a rajongói arcába hazudni, vagy azokéba, akik interjút készítenek vele, a menedzsmentnek, vagy akár a saját testvére arcába? Képes lenne az édesanyja szemébe nézni, vagy az apjáéba, vagy nevelőapjáéba, barátaiéba – mindenkinek a szemébe nézni és szemrebbenés nélkül azt hazudni, hogy nem érdeklik a férfiak? Fenn tudná tartani a látszatot - erős tudna lenni, ha úgy kellene élnie, hogy azon gondolkodik "mi lett volna" vagy "talán lehetett volna"? Nem tudna továbbra is hamis érzéseket táplálni a lányok iránt, és továbbra is hazugságban élni, csak hogy fent tartsa a látszatot. A belső konfliktusok élve szaggatnák szét.

Hirtelen érezte, hogy megváltozik Adam karjának érintése a feje alatt és lassan felé fordul az ágyon, hogy a szemébe nézhessen. Ez a pillanat most tényleg megtörténik, és úgy tűnt Adam rákapcsolódott az ő érzéseire. Bill szíve hevesen kezdett verni, mikor megérezte, hogy milyen közel vannak egymáshoz. Adam szemeiben kutatott, miközben azon gondolkodott, vajon élnie kéne-e a lehetőséggel – vajon Adam eltaszítaná őt?

- Jól vagy? – suttogta Adam, miközben tekintete lekúszott az ajkaira, majd vissza a szemébe. Kétségbeesetten próbált olvasni a fiúban, hogy mire gondol, mit akar – ha egyáltalán akar valamit.
- Félek – suttogta vissza Bill, alig kiadva bármilyen hangot is – Én nem akarok valami olyasmit tenni, amit majd megbánok.

Néhány másodperc múlva Adam átvette az irányítást – úgy döntött, finoman továbbviszi Billt. Bill a legapróbb dolgok miatt is annyira aggódott – ez olyan nehéz volt neki, miközben annyira élni akart a pillanatban. Eddig szükség volt arra, hogy egy biztonságos imázs mögé bújjon a világ előtt, muszáj volt azt szeretnie, amit ők is szeretnek, tiltakozni az ellen, amit akartak, hogy utáljon - valaha megvolt Billnek az a luxus, hogy magára gondoljon?
- Semmi gond, csak hunyd le a szemed.
Várt, miközben csak nézte, hogy a másik énekes szempillái rebegnek, de megtagadják a kérést, hogy teljesen becsukódjanak – a kibírhatatlan idegessége nem hagyta neki.
- Hunyd le a szemed.
Szinte hangtalanul súgta újra, kérve a másik bizalmát, aki végre meg is adta neki.

Adam egyik könyökét Bill válla mellett, az ágy támlájára támasztotta, kezét pedig gyengéden vállán pihentette – nem akarta megijeszteni semmi hirtelen mozdulattal. Megkönnyebbülten felsóhajtott és kissé lejjebb hajolt. Az orrával finoman megcirógatta Bill orrát, hagyott egy kis időt, hogy megszokja a közelséget. Tenyere alatt érezte, hogy Bill szíve egyre hevesebben ver.

A megkönnyebbülés legerőteljesebb hulláma söpört végig rajta. Bill a másik ajkaira sóhajtott, ahogy lassan visszahúzódott. Adam nem akarta, hogy vége legyen, ezért újra előre hajolt és ezúttal összepréselte az ajkaikat. Billt ebben a kapcsolatban egy dolog rémítette meg, hogy most talán valaki kitöltheti azt a hideg ürességet a szívében. Sok mindennel próbálta betölteni az űrt eddig; sikoltozó és nevető rajongók millióival, a pénzzel és hatalommal, drogokkal, alkohollal, egyéjszakás kalandokkal, de eddig még semmi sem tudta így elűzni ezt a hideg és üres érzést, mint Adam.

A csók már hosszú másodpercek óta tartott, Adam pedig finoman Bill nyakára csúsztatta a kezét, hogy megtartsa és egyben egy kis hátsó szándékkal meg is tudja gátolni, hogy hirtelen elhúzódjon. Még érezni akarta az ajkait. Még egy kicsit. Bill viszont egy másodpercre sem húzódott el. Csókjuk a kezdeti gyengéd és lágy után egyre agresszívabb és követelőzőbb lett. Adam már teljesen a karcsú test fölé magasodott, mikor megtörte a csókot, mert tüdejük már égett és levegőért könyörgött. Mindketten erősen ziháltak, és szemüket bántotta a fény, amikor hosszú idő után újra felnyitották pilláikat.

- Azta… - suttogta Bill, a másik énekesnek ezzel egy apró mosolyt csalva az szájára.

Adam úgy döntött, hogy újra Bill felé hajol, csak egy kicsit – baba lépésekben. Megint egy puha, szenvedélyes csókban egyesítette ajkaikat. Egy kicsit vissza hajolva, gyengén felfelé tolta Bill állát, arra késztetve, hogy hátrébb hajtsa a fejét. Engedett vágyai csábításának, és végigsimította ajkaival Bill nyakának szaténbőrén – igazából tesztelte is a fiút, hogy Bill készen áll-e arra, hogy tovább engedje őt. Érezte, hogy nagyon vékony jégen táncol, és a legkisebb rossz mozdulatra Bill örökre elrohanhat.

Ahogy az első csók érintette a nyakát, Bill elengedett egy sóhajt – közben a lehető leghátrébb hajtva a fejét, hogy a másiknak nagyobb hozzáférést adhasson. A legkisebb, legpuhább érintéssel sikerült elérnie, hogy a fiatalabb énekes remegjen. Elérte, hogy a teste mozogni akarjon, és a kezei közelebb akarják őt húzni. Ahogy Bill kezei felfelé simítottak Adam hátán, érezte, ahogy a férfi izmai mozognak a vékony anyag alatt. Az ujjai a hátának feszültek, ahogy simogatta, karkötői és gyűrűi csilingelve ütődtek össze – akkor vette észre, hogy a légzésükön és a finom csengésen kívül milyen elképesztő csend uralkodott most a szobán. Lehetett hallani a ruháik puha susogását, ahogy egymáshoz dörzsölődtek, és Adam kemény, meleg lélegzetét a nyakán. Nagyon lassan és érzékien csókolta, egyre lejjebb haladva a kulcscsontja felé.

Észre sem vette, ahogy a keze ösztönösen mozgott tovább az idősebb férfi hátán, egyre feljebb a lapockái közé. Felkúszott a férfi nyakára, majd finoman az belegabalyodott összekócolódott hajába. Ezzel egy időben Adam reszkető ajkai visszatértek a sajátjához. Hirtelen az énekes megint a vékonyabb fölé helyezkedett és hátradöntötte az ágyon. Lassan és óvatosan mozgott, annyira, hogy még véletlenül se ijessze meg őt – egyik térdét óvatosan felhúzta és megpróbálta Bill combjai közé csúsztatni, a fiatalabb pedig széthúzta a lábait és hagyta, hogy Adam közéjük férkőzhessen. A pillanat hirtelen nagyon túlfűtött lett és minden tiszta gondolatot kiűzött az elméjéből.

Adam térde felfelé araszolt – annyira lassan, annyira óvatosan és bizonytalanul. Neki már azzal is mindene megvolt, amire valaha vágyott, hogy egy szobában lehetett Billel. Ezen túl bármi csak a fantáziájában létezett – Bill pedig most olyan közel van, és annyira készséges. Egyáltalán nem érdekelte, hogy milyen óvatosnak kell lennie vele – ez mindent megér végül, még akkor is, ha Bill ebben a pillanatban azt mondaná neki, hogy álljon meg. Még így is megérte volna, és boldog emberként halna meg.

Egyik kezét felemelte és végigsimított Bill mellkasán, le a bordáin át a hasára. Érezte, ahogy a csontokon egy nagyon vékony izomréteg feszül a puha forró bőre alatt. Simogatása útját az oldalán fejezte be, Bill egész dereka eltűnt a tenyere alatt. Sokkal vékonyabb volt, mint amilyennek tűnt a ruhák miatt. Ahogy a keze lejjebb kalandozott csípője felé, Adam csókjai is agresszívabban lettek – talán, hogy elvonja a figyelmet. Finoman ráharapott Bill alsó ajkaira és egy kicsit meghúzta, ezzel ösztönözve, hogy szétnyissa az ajkait.

Ahogy az idősebb végigsimított Bill külsőcombján, kockáztatott és finoman megnyalta a fiú alsóajkát, felfedezve ajkai teljes ívét, most először. Közben megfogta Bill combját és lassan megemelte, aztán a derekához irányította, Bill pedig készségesen a derekára fonta egyik lábát. Száját közben a legédesebb, legpuhább nyögések hagyták el, amit Adam valaha hallott. Ettől az idősebb énekes torkát is egy mély sóhaj hagyta el. Érezte, hogy Bill ajkai sóvárogva remegnek utána, mikor egy icipicit elhúzódott. Tehát Bill szerette, ha irányítják őt?

A kezeivel tovább dolgoztak, egyre magabiztosabban simogatta az idősebb hátát. Bill kezei rátaláltak Adam ingének a végére – de nagyon bizonytalan volt, hogy merje-e alá csúsztatni az ujjait. Teste bizsergett és egy kicsit elemelkedett a kanapéról – érezni akarta a másik férfi bőrét az ujjai alatt, de az elméje egy része visszavonulót akart fújni, ettől a vívódástól pedig belül toporzékolt és sikított. Ujjai idegesen tapogatóztak a férfi öve mentén – a farmer miatt alig érzi a meleget Adam bőrén. Bill nem engedte meg magának azt az örömöt, hogy érezze. Egy lánnyal ez jó lett volna, ez normális lett volna, és már kibaszott rég mindketten meztelenek lennének. De most, hogy valaki erősebb volt fölötte, ez visszafogta őt egy kicsit, ez egy olyan kéj volt most, amit még sosem érzett valaki más karjaiban… Bill nem tudta mire hallgasson ezek után. Az agyára? A szívére? A testére?

Ahogy Adam nyelve átcsúszott az ajkain és találkozott a sajátjával, Bill mellkasa ösztönösen megemelkedett – a teste hirtelen önkéntelen mozgásba kezdett. Ujjait Adam inge alá vezette és végigsimított az idősebb énekes bőrén. Szemei lecsukódtak az élvezettől és ajkait egy nyögés hagyta el, egyenesen Adam szájába. A kezei közelebb akarták húzni Adamet, a csípőjét az övének préselni.

Az idősebb férfi keze újra mozgásba lendült – felfelé végigsimított a vékony, farmerba bújtatott combokon, lassan haladva egyre feljebb. Ahogy hűvös ujjai a zenész felsőjének vékony anyaga alá csúsztak, alig tudta elhinni, Bill bőre milyen puha és meleg volt – akárcsak a keze és a nyaka, amikor először érintette meg. Annyira sima és hibátlan. Érezte, hogy megfeszülnek az izmai remegő keze alatt, ahogy együtt lélegeznek és zihálnak. Adam végül elszakadt a fiatalabb férfi ajkaitól, hogy levegőt kaphassanak. Áthatóan néztek egymásra – együtt ziháltak, remegtek és izzadtak a pillanatban, annak ellenére, hogy még minden ruha rajtuk volt.
- Ez… - kezdte volna mondani, de te jó ég, Adam az istenért sem kapott levegőt. – Ez jó?

Bill megnyalta az ajkait és alig tudta megtalálni a hangját, hogy elsuttogja azt a kétségbeesett 'igen'-t, ahogy az orruk máris újra összeért. Soha nem képzelte volna, hogy egy srác lehet ilyen kedves és türelmes – ő biztosan nem lett volna, még akkor sem, ha egy szűz van alatta – de Bill végtelenül hálás volt ezért Adamnek. Apránként haladt újra keze Adam testén, közben pedig érezte a férfi erős izmainak feszülését és remegését, ahogy fölötte várakozott. Sose gondolta volna, hogy ilyen jó érzés, ha legyőzik - nem jött rá egészen eddig a pillanatig.

- Ha… túl gyors vagyok… vagy ha meg akarsz állni…

Adam annyira remegett fölötte, hogy a hajából előre hulló tincs is az arca előtt reszketett. Bill majdnem elmosolyodott ezen. – Nem… nem!
Adam alsó ajkába harapott aztán csábosan végignyalta a harapás nyomát.

Feketére lakkozott ujjaival szerelmesen cirógatta Bill csípőjét, amivel egy nyögést idézett elő az énekesből. Egy mosolyt csalt az arcára – emlékeztette, hogy ez tényleg megtörténik, tényleg engedélyt kapott erre. Hirtelen hajolt lejjebb megint, kezét végigsimította a hasán, fel a mellkasán, aztán szelíden megérintette az ajkait, onnan le a nyakát. Keze végül Bill hajába markolva állapodott meg, és szelíden, gyengéd agresszióval húzta magához. A hangos nyögés, ami elhagyta Bill száját, meglepte. Bill pillanatról pillanatra bizonyítja, hogy az ártatlanság, ami árad belőle, csak színjáték – ez pedig valahogy nagyon beindította.

Remegő kezei újra elindultak Adam derekán, és Bill érezte, hogy egy forró borzongás keríti hatalmába, ahogy ujjai ismét a férfi hasához tévedtek – nem állt meg, végigsimogatta az egész hasfalát, fel a mellkasáig. Az érzés, hogy valaki sokkal erősebb van fölötte, annyira új volt, de mégis annyira szívesen érezte. Kezeit szaporán mozgatta a férfi testén, végigvezetve erős karján, ott is végigvizsgálva minden megfeszülő izmot. Érezte megint azt a hirtelen érzést a gyomrában – bizsergés és forróság.

Az ajkait nyalogatva, a fiatalabb énekes keze önkéntelenül gombolni kezdte Adam ingét. Egyenként lassan, egyre több csupasz forró bőrt fedve fel, minden egyes elengedett gomb után. Adam teste lejjebb ereszkedett, miután teljesen szétnyílt az inge – olyan közel volt hozzá, hogy érezte a testéből áradó forróságot a saját felsőjén át is. Mindennél jobban akarta érezni azt a bőrt a sajátján – ezek az érintések a legcsodálatosabbak egy másik emberi lénytől. Megfeszült, mikor Adam keze a pólója alá csúszott, és nagyon küzdött, hogy ne mondjon semmit – nem tiltakozott, de amikor keze felért a mellkasára, Adam várta Bill együttműködését. A német lehunyta a szemét, és egy sóhajjal próbálta megnyugtatni magát. Felemelkedett kissé, hogy segítsen levenni a pólóját – a pánik és a megkönnyebbülés elsöprő hulláma érte el, amikor vissza dőlt az ágyra – sebezhető és kiszolgáltatott volt egy teljesen idegennek, mégis férfi akart maradni. Ez megtörténik! Oh a francba, ez tényleg megtörténik.

Az idősebb énekes hátradőlt és levette az ingét, közben pedig megbabonázva nézte – Bill ott feküdt alatta. Látta, ahogy a fiatal férfi mellkasa emelkedik és süllyed, nézte, ahogy a fiú keze bizonytalanul mozog a saját hasa felett. Tekintete elkalandozott jobb csípőjére, a bőre alatti csillagot formáló fekete festékre. Majd továbbhaladva szeme most a piercing-el átszúrt mellbimbóján akadt meg. Önkéntelenül megnyalta a száját – hirtelen érezni akarta az ízét. Korábban soha nem érezte magát ilyen idegesnek valaki közelében, de a tapasztalatai miatt magabiztos volt – még akkor is ha nem mennek végig ma este, tudta, hogy Bill vissza fog jönni, mert tovább akar menni.

A tiszta kék szemek felemelkedtek, hogy találkozzanak a másik szempárral. Lejjebb ereszkedett ismét, és ajkai megint megtalálták Bill kulcscsontjának puha érintését. Szánna rá időt és a legjobb bánásmódban részesítené Billt – elérné, hogy doromboljon, és még többet akarjon… de csak ha már eljött az ideje.  

Lassú meleg csókokkal borította be a fiatalabb férfi mellkasát, keze pedig újra támadásba lendült és végigszaladt az oldalán lévő obszcén tetováláson át, egészen le a csípőjéig. Adam keze megállt és érzékien masszírozta a pontot, ahol azt az édes remegést érezte – most viszont ettől az énekes egy élesebb, keményebb sóhajt produkált. Megragadta Bill karcsú csuklóit, érezte keze alatt a karkötőket, amik díszítették. Finoman felfelé irányította és a feje mellé szorította az ágyra. Belemosolygott mellkasának puha bőrébe, mikor meghallotta, ahogy Bill élvezettel felnyög. Egy kis ingerlés.

Amikor végül engedett a kísértésnek, és nyelvével megízlelte a kis fém ékszert a mellében, amit azelőtt olyan sóvárogva nézett, Bill nyögései hangosabbak lettek a mellkasát pedig megemelte, még jobban Adam ajkainak préselve a mellét. Ápolt körmei végigszántottak Adam haján és lesimított a tarkójára – mindezzel még többre ösztönözve őt.
- Tetszik? – kérdezte, miközben játékosan nyalogatta a fémdarabot nyelve hegyével és felfelé nézett Billre. Alig tett vele valamit, de úgy zihált mintha egész éjszaka együtt lettek volna.

Bill válaszul csak megborzongott. Amikor lenézett, alig tudta elhinni, hogy engedi, hogy valaki ilyen közel kerüljön hozzá – ilyen módon ismerje őt meg. Mostanra már a legszebb lánnyal is végzett volna – és épp távozni készülne, ha nem lenne már az ajtó túloldalán. Hogy a fenébe lehet Adam ennyire türelmes?

Megint felemelkedett a másik énekes fölött, hogy aztán érzékien újra hozzásimulhasson Bill karcsú, meztelen felsőtestéhez. Engedett egy kicsit a csuklói szorításán – felcsúsztatta ujjait a tenyerébe és szerelmesen összekulcsolta az ujjaikat. Bill törékenynek látszott, ahogy alatta feküdt – olyan új volt ez az egész. Ahogy hasuk összesimult a kettejük között húzódó farmer anyag mindkettőjükön kezdett egy kicsit szűknek bizonyulni. A fiatalabb férfi ösztönösen felemelte a csípőjét, csak hogy egy icipici súrlódást érezzen – bármekkorát, csak érezhesse.
- Akarsz egy kicsit tovább menni?
Érezte a másik izgalmát, miközben erősen szorította az ujjait. Lüktető könyörgése sokkal hangosabb volt, mint a tulajdonosa. Nem tudta elhinni, hogy lehet valaki olyan hangos és beszédes napközben aztán ilyen csendes az ágyban.

Bill már elég nyugodtnak érezte magát, hogy kinyissa a szemét – Adam tekintetét kereste, mintha meg tudná mondani neki, hogy pontosan mi fog történni, ha azt mondja 'igen' és mi lesz ha azt mondja 'nem'. A félelem rohamosan szaladt végig a gondolatain, majd eltűnt. Hogyan tudja komolyan végigcsinálni ezt?


- Nem muszáj – mondta Adam kedvesen, de ő nagyon akarta. Oh soha életében nem akart még semmit ennyire.
- Én…

Az idősebb férfi ajkai megint találkoztak a nyakával, újra és újra szenvedélyes csókokkal borította be, gyengéd meggyőzés gyanánt – ilyen fajta édes szavakkal próbálta rávenni, hogy engedjen a vágyainak. De nem akarta erőltetni és sürgetni őt – még ha a fájdalom az ágyékában sikoltozva könyörgött is érte.

Néhány másodperc feszült csend után Bill úgy döntött, hogy újra kezdeményez. A kezét végigsimította a másik belsőcombja mentén – gyengéd nyomással kényszerített ki egy kicsit nagyobb terpeszt Adamtől, bár a térde továbbra is a combjai között maradt, de már kényelmesebben tudott mozdulni. Miközben finoman csókolta meg Adam nyakát, jobban magához szorította, és megemelte a csípőjét, hogy újra egymáshoz érjenek. Az érintést pedig finom, egyenletes, lassú mozgás váltotta fel, ahogy újra is újra egymáshoz dörgölőztek a nadrágon keresztül.

A német énekes felnyögött és hátravetette fejét a párnába, kezével pedig megragadta Adam derekát – nem lökte el magától, amitől az idősebb tartott, hanem csak még rámenősebben simult hozzá. Fehér villanások kezdték el kiűzni a gondolatait, elvakítani az ésszerűségét és kényszeríteni őt, hogy átadja az irányítást testének – az elméje feladta, teste uralta a tetteit. A félelem, aggodalom, pánik és megbánás már nem homályosította el, helyét átvette a sietség a beteljesülés felé. Egyre erőteljesebb lökéseket küldött, ingerelve az idegeit és csiklandozva a vágyait – még többet akart.

- Oh Istenem… - nyöszörgött Adam Bill vállát csókolva, közben pedig lökte újra és újra neki a csípőjét. A súrlódás szikrákat küldött az agyába és hangja érdesen zihált a másik fülébe – már nagyon nehéz volt türelmesen visszafognia magát. De nem akarta megbántani Billt – muszáj volt a befolyásai alatt tartani testét, még ha annyira el is akarta engedni ebben a pillanatban. Kezeit Bill derekára simította és erősen szorította a csípőjét.

Bill ujjai visszataláltak az idősebb férfi derekára – óvatosan mélyesztette bele az körmeit, hogy egy kicsivel erősebb súrlódást hozzon létre és megmutassa a sietségét. Már nagyon régóta nélkülözte a szexet – ez pedig a szabványhoz képest hosszúra és érzékire nyúlt. Még soha nem érezte magát ilyen jól ezelőtt – nem lánnyal maga alatt. Egy másik sráccal lenni annyira más volt – annyira könnyű és egyszerű. Tudták, hogy egymást akarják és szükségük van a másikra, nem volt találgatás, nem volt szükség már türelemre – csak a forróság volt, kéj, izzadás és a hiábavaló harc olykor a dominanciáért. A csípőjét hevesen lökte előre, hogy találkozzon Adamével. Gyorsítottak a ritmuson miközben mindkettejük ajkát heves zihálás és mély nyögések hagyják el. Ujjait újra Adam hajába fűzte és gyengéden megrántva kényszerítette közelebb. A két test megfeszült, lökéseik egyre agresszívabbak, nyögéseik pedig szűnni nem akarva érkeznek egymás szájába. Az egyetlen hang, amit hallani lehetett még a kemény zihálásukon és hangos nyögéseiket át, az ágynemű zizegése, ami alattuk volt.

Már nem volt ideje a türelemhez, már semmilyen módon nem tudta irányítani magát. Ha most engedélyt kérne, hogy Billbe hatolhasson, már túl késő lenne, nem lenne ereje elviselni. Hüvelykujjával simogatta Bill csípőjén azt a pontot, amitől olyan érzékien dorombolt a fiú. Bill ettől megint erősen nyomta körmeit a férfi hátába. Úgy érezte mindjárt elájul.

Amikor levegőért kapva végül elváltak egymástól, Bill ívelt háttal vonaglott alatta – az idősebb énekes mellkasát ölelve. Alig kapott levegőt, alig tudta nyitva tartani a szemét vagy egyáltalán gondolni bármire is, kivéve a meleg szorító érzést a hasában és a súrlódás okozta élvezetre. A bőrük összeragadt a verítéktől, ujjai alatt pedig érezte a vékony fénylő réteget Adam derekán – szorította, húzta maga felé, sürgette őt hogy keményebben csinálja. Bill nyögései hirtelen hangosabbá váltak minden lökéssel – ez túl soknak látszott egyszerre, rengeteg ellentmondásos érzés kavargott benne. Dühös volt, elképesztő örömöt érzett és egy kis csalódottság is vegyült közé magával szemben, de most semmi nem érdekelte.
- Keményebben…

Adam a nyakába morgott, ahogy csípője eleget tett a kérésnek – kezét Bill csípőjéről, most felvezette a vállára és erősen kapaszkodott belé, miközben az élvezettől elbódulva harapott a finom bőrbe, nyaka és válla találkozásánál.

Adam fogai voltak az utolsó lökés – Bill teste hirtelen keményen megfeszült és remegett – minden izma összerándult, a csípője pedig elkezdett őrülten rángatózni, ahogy elvesztette a ritmust. A háta ívben megfeszült, körmeit pedig erősen mélyesztette a férfi hátába, össze szorította a szemét és szinte felsikoltott, ahogy az orgazmus elsöprő érzése elérte.

Egy kétségbeesett nyögéssel Bill nyakába, Adam tovább lökte a csípőjét erősen a fiatalabbnak. Csak néhány másodpercre volt lemaradva a másik élvezetétől, mikor a sajátja végül az egekbe röpítette. Csípője olyan keményen érte az alatta lévő törékeny testet, hogy félő volt, talán valami kárt tesz benne – de mostanra már minden kontrollja elszállt. Egy újabb nyögés, majd egy hosszú megkönnyebbült sóhaj és az idősebb énekes majdnem minden súlyával ráomlott Billre. Minden erejét összeszedte, hogy továbbra is képes legyen a térdén és a könyökén támaszkodni – de Adam még egyáltalán nem akart lemászni róla, nagyon élvezte itt.

Annyira remegtek, hevesen ziháltak, és szinte csöpögtek az izzadságtól. A tekintetük újra egymásra talált. Egyikükben sem maradt annyi lélegzet, hogy mondjanak valamit – de mit is mondhatnának? Ott volt a csendes elfogadás kettejük között. Bill nem esett pánikba, nem félt többe. Ezúttal az ajkuk puhán találkozott újra – olyan szelíd volt, mint az első csókjuk – félénk és szerető.

- Én még soha… - Adam lélekszakadva nevetett, és szégyenlősen nézett le Billre – Soha nem volt még orgazmusom azelőtt, mindössze ennyitől.
Bill Adam vállára hajtotta a fejét és ő is nevetett.
- Nekem sem.
Kezei szeretetteljesen simogatni kezdték Adam hátát – bocsánatkérően a dühösen pirosló vonalakért, amiket a mámor alatt hagyott rajta.

Amikor a saját súlya már túl sok lett, és nem bírta tovább tartani, óvatosan lemászott Billről. Megbotlott néhány alkalommal, míg sikerült az éjjeli szekrény támogatásával megállnia a lábán.
- Oh a francba…!
Nevetett szédelegve azon, hogy Billel közös örömszerzésük mennyit kivett belőle. Mozdulatlanul állt egy pillanatig és csak nézte a másikat az ágyon. Figyelte a fekete hajú fiatal fiú mellkasát és hasát, ahogy még mindig szaporán vette a levegőt és próbálna visszanyerni normális légzését. A néma televízió kék és zöld villódzó fényei csillogtak Bill izzadt bőrén. Látta minden izom feszülését, ahogy levegőt vett, vagy csak ráfeszült kiugró csípőjére. Ő még csak nem is jól néz ki… Ő egyenesen gyönyörű…

6 megjegyzés:

  1. Azta...ez durva volt. Nem semmi kihívás lehet egy ilyen forró jelenetet lefordítani, de te ezt szuperül megoldottad. Nagyon-nagyon-nagyon jó volt!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, örülök, hogy tetszett a rész. :) Hát kihívás volt, de szeretem őket, szóval megküzdöttem vele. Hamarosan jön a folytatás. :)

      Törlés
  2. WOW! Elég pikáns rész lett. Este négykor felkeltem és gondoltam megnézem a blogod és láttam hogy kiraktad az új részt amit nagyon vártam (mert annak ellenére hogy nem mindig írok mindig olvasom a részeket) ezért az álmosságot teljesen kizárva kezdtem el olvasni az éjszaka közepén és még így fél álomban elképesztően élveztem az olvasását, nagyon ügyesen fordítasz, csak így tovább :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm. Örülök, hogy olyan lehetetlen időben is elragadta a figyelmed és tetszett amit olvasol. :)

      Törlés
  3. Jaj de jó volt! 2x olvastam végig! :3 Csajsziiii hol vaaaagy? Ide a folytatásokaaaal! :)) Ne kinozz :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem áll szándékomban kínozni bárkit is. :) Igyekszem. :) :*

      Törlés

Üzemeltető: Blogger.